HU | EN | DE

Pécsi Egyházmegyei Levéltár

Pécs elődje, a római kori Sopianae városa virágkorában, a 4. században jelentős keresztény közösséggel rendelkezett, amely azonban nem érte meg a magyar honfoglalást. A pécsi egyházmegyét Szent István király alapította. 1009-ben kelt töredékes alapítólevele szerint területe Tolna, Baranya, Pozsega, és Valkó vármegyékre terjedt ki. Az első világháborút követően az egyházmegye déli részét szerb csapatok szállták meg, majd a trianoni békével a püspökségnek a Drávától délre eső területe végleg Jugoszláviához került, és utóbb a djakovói püspökséghez csatolták. A határváltozások következtében viszont Pécsre költözött a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem, amelynek a püspökség átadott több épületet, valamint örökös letétként a Klimó-féle püspöki könyvtárat is.

A török hódoltság utáni püspökök iratanyaga a 18. század elejétől, de főként csak Berényi Zsigmond idejétől kezdve (1738–1748) maradt fönn folyamatosan. Klimó György alatt (1751–1777) a püspöki levéltárnak már önálló helyisége volt a pécsi püspökvárban. Szepessy Ignác püspöksége (1828–1838) idején a levéltárat a Klimó által csillagvizsgálóvá átalakított régi torony második emeletén helyezték el. Ide kerültek a vikáriusi és a szentszéki iratok is, amelyeket a püspöki iratoktól elválasztva, időrend szerint rendeztek. A 19. század végétől a torony első, majd harmadik emelete is levéltári célokat szolgált. A levéltárból azonban sok fontos irat hiányzik, főként Brüsztle József (1817–1896) egyházmegyés pap kutatásainak köszönhetően, aki a 19. század második felében sok iratot kiemelt eredeti helyéről, amelyek halála után nem kerültek vissza a levéltárba, hanem utóbb elégették őket. A második világháborút követő években a püspöki levéltárban helyezték el az Egyházmegyei Főtanfelügyelőség és a püspöki uradalom megmaradt iratanyagait is.

Bár a székeskáptalan hiteleshelyi irattárát már a tatárjárás idején egy külön camera-ban őrizték, sem ez, sem a káptalan középkori magánlevéltára nem maradt fönn. Az iratok nagy része 1543-ban, az oszmán hódítók előli menekülés közben veszett el. Koller József levéltárosnak a 18. század végén csupán néhány darabot sikerült fölkutatnia, még kevesebbet visszaszereznie. Koller készítette el 18. századtól induló káptalani levéltár jegyzékét és mutatóját is. Ezt a máig használható segédletet 1830-tól Aigl Pál, majd a 20. században Rézbányai József és Szentkirályi István kanonokok folytatták. Külön ki kell emelni Petrovich Ede (1898–1987) levéltárvezetőt, aki több mint 20 éven keresztül komoly leltározó és kutatómunkát folytatott mindkét levéltárban. Az általa készített segédletek nélkülözhetetlenek a levéltári anyagban történő eligazodáshoz.

 

További információk:

Cím: 7621 Pécs, Dóm tér 4.

Levelezési cím: 7601 Pécs, Pf. 113.

Tel.: 72/513-030/3120

E-mail: archivum@pecs.egyhazmegye.hu 

Honlap: https://archivum.pecsiegyhazmegye.hu/