Őseink nyomában a Dél-Urál vidékén

Őseink nyomában a Dél-Urál vidékén

A 2015-ben a 3. Orosz-Magyar- Uráli régészeti expedícióhoz Czigóth Sándor független filmesként csatlakozott. Az expedíció útját bemutató 95-perces filmjében a Dél-Urál vidékén felkeresett 20 helyszínen zajló orosz - magyar közös régészeti kutató munkát ismerheti meg a néző, ami az „őshaza területén” élt magyarok elődeinek kora középkori történetét igyekszik tisztázni.

A 3. Orosz –Magyar Uráli Régészeti Expedíció a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia együttműködésével valósult meg.

2015 nyarán harmadik alkalommal megvalósult expedíció útját és munkáját bemutató filmben több olyan magyarok történetében fontos szerepet játszó helyszínt, történelmi emléket ismerhet meg a néző, amelyet eddig még magyar régész szakértő sem látott.

A film első felében látható:

A szamarai Volga szakaszon a magyar őstörténet egyik fontos kérdése a Volgán való átkelés mozzanatának és lehetséges helyszínének megismerése.

A szamarai területi múzeum raktáraiban őrzött majd negyven év magyarokat érintő több száz lelet dokumentálása.

Bojanovóban egy temető feltárásán magyar régész szakértő emel ki egy ezüst halotti maszkot, ami roppant nagy jelentőséggel bír őseink temetkezési szokásában.

A teljesség igénye nélkül.

A film második felében látható:

A Dél-Urált megkerülő több mint 2 500 km-es túra során az expedíció bejárta Baskíria földrajzi zónáit és azokban a korai letelepedések helyszínéül szolgáló folyóvölgyeket.

A  18 ezer éves áldozóhely és a múlt század végéig is használt ugor áldozó helyek, továbbá a táj és a régészeti leletanyagok vizsgálatával az expedíció résztvevői megismerhették a természeti környezet magyarok elődeire és más nomád népek életmódjára gyakorolt hatásait. Ezt így egyben - eddig az expedícióig- magyar régész szakember még soha nem látta. 

A film a KÁLL-Film Bt. és a Kanizsa televízió együttműködésében valósult meg.

 

 

Az expedíció állatcsont-szakértője egy kultikus céllal eltemetett ló koponyáját vizsgálta.

 

A kazah határ közelében feltárt egyik "bajszos" kurgánnál.  A kutatók véleménye szerint az építmény egy nomád nemzetség szakrális helyszíne lehetett.

 

fotók: Szöllősi Mátyás