HU | EN | DE

Levéltári iratgyűjtemények leírása

Keresés a HUNGARICANA oldalán 

 

Az árvaszéki ügyek adatbázisa jórészt olyan hagyatéki ügyeket ölel fel, amelyekben a kiskorú örökösök korlátozott jogi cselekvőképessége a hagyatéki vagyon kezelésének hatósági felügyeletét tette szükségessé. A keletkeztető gyámhatóság, Budapest Székesfőváros Árvaszéke iratanyagában továbbá jelentős a gondnoksági és örökbefogadási ügyek száma is, amelyek szintén az adatbázisban kereshetők. Jelenleg az 1873-a városegyesítéstől 1919-ig terjedő ügyek vannak feldolgozva (emellett 1944-1945-ös, illetve 1950-es évfolyamok lettek rögzítve, ezekhez azonban az adatvédelmi szabályozás miatt interneten nem lehet hozzáférni). Az ügyirat keletkezési éve a több évet felölelő, esetenként több generáción át egymásba fonódó ügyek irattározásának évét jelenti, azaz az egyes ügycsomókban jóval korábbi iratok is előfordulhatnak. A hagyatéki tömegek jellemzően Budapesten feküdtek, de adott esetben találhatók vidéki vagyonrészekre (ingatlanokra) vonatkozó információk is.

Ugyanitt találhatók a Pest szabad királyi város tanácsa által felügyelt különböző örökösödési ügyek is. A Testamenta et Inventaria sorozat a városi polgároknak a tanácsnál publikált, s a tanács határozata nyomán a levéltárban elhelyezett végrendeleteket, valamint a hagyatékok felosztására a tanács által kiküldött bizottságok jelentéseit, a bizottságok által készített leltárakat, az ezzel, és általában az osztozkodással kapcsolatos különféle mellékleteket tartalmazza. Az adatbázisban jelenleg a török alóli felszabadulást követő időszakban, 1713-ig keletkezett ügyek találhatók.

Az egyes rekordokban az ügyek, – esetenként részletes leírással (családfával) – azon belül az ügyekben szereplő személyek (örökhagyók, örökösök, gyámok, tartási ügyek ellenérdekelt feleinek) adatai szerepelnek, a rájuk vonatkozó fontosabb irattípusok megjelölésével is (van-e haláleset-felvételi ív, hagyatéki leltár, tőle származó végrendelet). A feldolgozott ügyek száma megközelíti a 13.000-et, a személyek száma ennek többszöröse, megbecsülhetően 50.000 körül mozog.

A kiválasztott ügyeket a rekordokban feltüntetett levéltári jelzetek (pl. HU BFL - IV.1411.b - 1894 - 03774 - Károlyi) alapján lehet kikérni és a kutatóteremben megtekinteni.

Büntető eljárások

A büntető jogszolgáltatás területéhez sorolható adatbázisainkban alapvetően a 20. század folyamán, Budapesten büntető eljárás alá vont személyekre lehet keresni. Az adatrögzítés fontosabb tematikus irányai között – a korabeli köztörvényes bűncselekmények mellett – az 1918-1919-es forradalmak utáni megtorlás, a Horthy-kor ún. munkásmozgalmi vonatkozású perei, a II. világháborút követő felelősségre vonás, valamint az 1956-os forradalom elfojtása utáni perek említhetők. Ezeket az adatokat az 1873-1950 között fővárosi büntetésvégrehajtási intézményekbe befogadott fogvatartottakról felvett, zömében digitalizált törzskönyvek egészíthetik ki, avagy részlegesen – a dualizmuskori elpusztult iratanyag esetében – pótolhatják.

A büntető ügyek adatbázisa ügyészségi vagy bírósági szakaszban lefolytatott büntető eljárások iratanyagát dolgozza fel. Fővárosi jogszolgáltatási szervek (Budapesti Királyi Büntetőtörvényszék, Budapesti Népbíróság, Fővárosi Bíróság, Budapesti Királyi Ügyészség, Népügyészség) iratanyagáról van szó, amelyben azonban, a korabeli illetékességi szabályozásnak megfelelően, „vidéki” vonatkozású ügyek is előfordulhatnak.

Az adatbázis-rekordokban az egyes ügyekben szereplő vádlottak, terheltek, vagy gyanúsítottak személyes adatai, valamint a terhükre rótt bűncselekmények („jogcím”) kerültek rögzítésre. Sajátosság, hogy több esetben (pl. népbírósági ügyeknél) a főlajstromkönyvi bejegyzésekben szereplő személyek akkor is felvitelre kerültek, ha magukból a büntető eljárásokból semmilyen irat nem maradt fenn. Az ügyrekordok száma a 236.000-et, ami nagyjából félmillió személyt érint.

A büntető eljárások által érintett személyek adatai (bűnügyi személyes adatok) különleges védelemben részesítendők, így az adatbázisban szereplő vádlottak, terheltek, gyanúsítottak számottevő része az interneten nem található meg: a levéltár kutatótermében, illetve megfelelő jogosultság igazolása után a védett rekordok célzottan vagy meghatározott csoportosításban hozzáférhetők. A kutatási lehetőségekről célszerű előzetesen érdeklődni.

A korábban készült mikrofilmek tömeges digitalizálása nyomán számos rekordhoz tartozik (és a jövőben még többhöz fog tartozni) képanyag. A peres iratokról készült képek és adatok összekapcsolása azonban, tekintettel a védendő személyes adatok kiszűrésének nehézségére, nem lehetséges. Így a digitalizált perek túlnyomó többsége csak a levéltári kutatóteremben kutatható (a digitális kutatás jelenleg a népbírósági pereket érinti). Kivételképpen az 1918-1919-es forradalmak vonatkozásában indult büntető eljárások válogatott iratai említhetők, amelyek között szerepel a Budapesti Forradalmi Törvényszék teljes fennmaradt (1945 után rekonstruált) iratanyaga. Link: https://library.hungaricana.hu/hu/collection/leveltari_iratok_BFL_1918-1919ForradalmakForrasai/

A kiválasztott ügyeket a rekordokban feltüntetett levéltári jelzetek (pl. HU BFL - VII.18.d - 05/0302 – 1924) alapján lehet kikérni és a kutatóteremben megtekinteni.

Fogolynyilvántartások

A fogolynyilvántartások között a budapesti bírósági fogházakba 1873-1923 között befogadott letartóztatottak és elítéltek, valamint a Budapesti Országos Gyűjtőfogházba 1896-1950 között felvett fegyencek, rabok és foglyok személyes adatai lettek rögzítve. Emellett befejeződött a Gyűjtőfogház jogutóda, a Budapesti Országos Börtön 1951-ben felvett elítélt törzslapjainak, valamint a végéhez közeledik a szerv által átadott szocialista kori fogvatartott dossziék adatainak felvitele is.

Az adatbázis, az abban található névanyag és egyéb információk családtörténeti kiaknázhatósága mellett a dualizmus időszakára vonatkozóan hiánypótló (a korszakból budapesti bírósági és ügyészségi büntető ügyek nem maradtak fenn). Az első világháború után a törzskönyvek az eljáró bíróságok és az ügyben hozott ítéletek számának megadásával segíthetik az esetlegesen fennmaradt bírósági peranyag levéltári visszakeresését (ítéletszámok egyébként a fogvatartott priuszának feltüntetésekor is előfordulnak). Az interneten – korlátozással – elérhető személy-rekordok száma 355.000. Csaknem valamennyi rekordhoz kapcsolódik kép is, ami feleslegessé teszi az eredeti dokumentumok kikérését, ezek azonban szintén csak korlátozottan érhetők el.

Ezen túlmenően további 50.000 rekord, amely az 1950-es évektől az 1990-es évekig terjedő gyűjtőfogházi fogvatartott dossziék alapján készült, csak a levéltári kutatóteremben érhető el. A védett rekordok célzottan vagy – igazolt tudományos kutatás esetén – meghatározott csoportosításban hozzáférhetők. A kutatási lehetőségekről célszerű előzetesen érdeklődni.

Igazolóbizottsági ügyek

Az igazolóbizottsági ügyek adatbázisa a köz- és magánalkalmazottak második világháború alatti politikai nézeteinek és magatartásának vizsgálatára 1945 után, Budapesten, illetve a peremkerületekben kiküldött különleges néphatalmi szervek által keletkeztetett személyi ügyeket dolgozza fel. Az egyes igazolóbizottságok meghatározott fővárosi vagy Budapesten található országos hatáskörű közintézmények (pl. minisztériumok) teljes személyi állományát, valamint cégek, magánvállalatok tisztviselő beosztású dolgozóit vonták eljárás alá.

Az adatbázisban az igazoló eljárás által érintett személyek, valamint az eljárás adatai kerültek rögzítésre.  Utóbbiak közül különösen fontos az eljárás eredménye: az elmarasztalás ténye érdemi vizsgálatra, illetve információkban gazdagabb ügyiratra utal (az igazolási ügyek többségében csak beadott, az érintett személy által kitöltött nyilatkozat és igazoló határozat található). Ezek az ügyek részben a Budapesti Népbíróság – büntető adatbázisban feldolgozott – igazolásfellebbezési irataihoz is kapcsolódnak. Az igazolóbizottsági anyagnak csak egy töredéke van rögzítve, de a meglévő rekordmennyiség így is több mint 45.000 személyt fed le.

 Az adatok a Közgyűjteményi Portálon (Hungaricana) nem, csak a levéltári nyilvántartó rendszerben, a levéltári hierarchiába ágyazva érhetők el. Az egyes személyi ügyek a rekordok levéltári jelzete (pl. HU_BFL_XVII_1502_b_1945_igazolasiugy_4678) alapján kérhetők ki.

Rendőrségi iratok (leánykereskedelem)

A „leánykereskedelmi iratok” címmel, vélhetően rendőrségi nyilvántartási céllal létrehozott tematikus iratgyűjtemény a fővárosi prostitúció történetének alapvető forrása. Az együttesben, amelyet az adatbázis hiánytalanul feldolgoz, a 19. század második felében keletkezett erkölcsrendészeti ügyek, valamint időszaki (havi) kimutatások találhatók a fővárosi bordélyházakról, és tulajdonosaikról, a be- és kilépő, valamint a kórházba került kéjnőkről.

A rekordokban az iratokban szereplő személyek (jellemzően bordélyosok, prostituáltak, panaszt tevő fővárosi polgárok) adatai találhatók. A rekordok száma 10.000.

Az adatbázis jelenleg csak Microsoft Access fájlban bocsájtható a kutatók rendelkezésre. Kutatási korlátozás nem áll fenn. Az iratanyag teljes egészében digitalizálva lett, így az kutatótermi tárhelyre kérhető.

Jogszolgáltatási elnöki (személyzeti) ügyek

A jogszolgáltatási elnöki (személyzeti) ügyek adatbázisa az ilyen jellegű iratok tartalmi feltárását és közzétételét célozza. A levéltári nyilvántartó rendszer hierarchiájába ágyazva (XXV-ös fondfőcsoport alatt) számos kisebb, 1950 után működő bíróság elnöki ügyeihez lehet hozzáférni. Az elnöki iratok a szervek (bíróságok) adminisztrációját, a működés személyi és anyagi feltételeit, valamint hierarchikus jogszolgáltatási kapcsolatrendszerét tükrözik.

Külön Microsoft Access adatbázisban található a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyvédi és ügyvédjelölti névjegyzéke (lajstroma). Az összesen mintegy 14.000 akta közül az 1875-1925 között belépett fővárosi ügyvédek, szám szerint mintegy 6.000 dosszié, részletes adatai is kereshetők.

Az eddig elkészült, interneten közzé még nem tett adatbázis és a névjegyzék a kutatóterembe kérhető, illetve egyelőre korlátozás nélkül használható, a dossziék kikérése viszont korlátozás alá eshet.

A hagyatéki ügyeket a 19. század második felében az illetékes bíróságok (törvényszékek, majd járásbíróságok) tárgyalták; 1928-tól kezdve ezt a feladatot lényegében a közjegyzők végezték (a járásbíróságok az 1950-es évekig csupán megerősítették, felülvizsgálták a meghozott hagyatékátadó végzést, azután pedig csak örökösödési pereket tárgyaltak). A hagyatéki adatbázis több budapesti bíróság és a fővárosi közjegyzők által lefolytatott hagyatéki ügyek fennmaradt iratanyagára épül. 1872-1956 között valamennyi fennmaradt hagyatéki ügy rögzítésre került (ez sajnos egy töredéket jelent; hagyatéki ügyek jobban csak a két világháború között, s több-kevesebb rendszerességgel csupán 1945 után őrződtek meg). Az 1956-os évfolyam tekintetében az egyéni állami közjegyzőktől a Budapesti Állami Közjegyzők Irodájához átkerült ügyek feldolgozása folyamatos (ezek még nincsenek publikálva), s a jövőben más évfolyamokkal is bővülni fog. Ugyancsak megtalálhatók a hagyatéki tárgyalást előkészítő holttá nyilvánítások adatai is (amelyek szintén töredékesen maradtak fenn).

A fővárosi illetékességet a hagyatéki ügyek tekintetében az örökhagyó utolsó állandó lakhelye határozta meg, így a hagyatéki tömeg fekvése, kiterjedt vagyonrészek esetén, vidéki településeket is érinthetett.

Megjegyzendő, hogy az adatbázis a hagyatéki ügyek mellett, kisebb számban tartalmaz egyéb bírósági nem-peres eljárásokra (pl. végrehajtási, telekkönyvi, kisajátítási ügyekre, előzetes bizonyításokra) vonatkozó adatokat is. Érdemes figyelni arra is, hogy a korábbi („feudális”), valamint egyes kiskorú örökösöket érintő hagyatéki eljárásokra az árvaszéki, örökösödési perekre a polgári peres, végintézkedésekre pedig a végrendeleti és a közjegyzői adatbázisokban lehet keresni.

A hagyatéki adatbázis rekordjaiban az ügytípus, valamint az érintett személyek (örökhagyók, más ügyeknél a kérelmezők és ellenérdekelt felek) adatai szerepelnek; hagyatéki ügy esetében a halálozás dátumával, és bizonyos releváns irattípusok (végrendelet, haláleset-felvétel, hagyatéki leltár) előfordulásával kiegészítve. Az adatbázis több mint 74.000 rekordot, a perenkívüli és az egyesített hagyatéki ügyek miatt mintegy 100.000 személyre vonatkozó adatot tartalmaz.

 Az egyes ügyek a rekordok jelzete (pl. HU BFL - VII.1.d - 1909 - III.0515) alapján kérhetők ki a levéltár kutatótermébe. Megjegyzendő, hogy az adatbázis nyilvános rekordjai nem minden esetben jelentenek korlátlan kutathatóságot: a (kiskorú) örökösök személyes adatainak védelme miatt támogató állásfoglalás beszerzése vagy megfelelő jogosultság igazolása válhat szükségessé.

A közjegyzői okiratok adatbázisa a budapesti magán- és állami közjegyzők által keletkeztetett okirati sorozatok teljes körű feldolgozását célozza, az intézmény 1875-ös felállításától kezdve 1956-ig terjedően. Ez az ország legnagyobb terjedelmű, csaknem sértetlenül fennmaradt, és egyben – a főváros politikai, gazdasági súlya miatt – legjelentősebb közjegyzői irategyüttese. Közjegyzői okiratokban annak idején a legkülönbözőbb magánjogi ügyleteket rögzíthették: például adásvételt, ajándékozást, vagyonátruházást, öröklést, házassági szerződést, örökbefogadást, végrendelkezést. Az adatrögzítés az iratanyag 1875-1945 közötti része tekintetében pár éven belül lezárul. Az okiratok jelentős részének digitalizált képe, az okirati rekordokkal összekapcsolva, elérhető az interneten. A közjegyzői intézmény használatánál nem volt területi illetékességi megkötés, ezért számos vidéki vagy külföldi ügyfél is igénybe vehette a fővárosi közjegyzők szolgáltatásait.

A rekordokban az adott ügylet, illetve az ügyletet kötő természetes és jogi személyek, valamint az annál eljáró jogi képviselők (ügyvédek) adatai szerepelnek. Mivel az okirati sorozatokban szabályszerű selejtezést többnyire az első világháború előtti anyagrészekben (aláírás-hitelesítési jegyzőkönyveket érintően) hajtottak végre, s iratpusztulás csak kivételesen történt, illetve mert az egyes okiratokban és jegyzőkönyvekben csaknem mindig rögzítették az ügyfelek foglalkozását és lakhelyét is, a személyes adatok e köre rendkívül gazdag. Számos esetben azonosítható és nyomon követhető egyes családok, személyek magánjogi ügyleteinek egész sora. Az adatbázisban mintegy 756.000 fővárosi okirat adatai találhatók, ami durván másfélmillió ügyfelet jelent.

Az interneten (még) nem kutatható ügyeket az adatbázisban megjelenített jelzet (pl. HU BFL - VII.221 - 1899 – 0228) alapján lehet a levéltári kutatóterembe kikérni. Érdemes kiemelni az adatokat és a képeket egyaránt érintő gyarapodás feszített ütemét, amely ajánlatossá teszi a honlapokra való rendszeres visszatérést. Megjegyzendő továbbá, hogy az adatbázisban, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nagyvonalú anyagi támogatásának köszönhetően, immár nemcsak fővárosi, hanem vidéki (somogyi és zalai) és határon túli (zentai és szabadkai) közjegyzői okiratok is elérhetők, illetve remény szerint néhány éven belül beregszászi közjegyzők okiratai is fel lesznek dolgozva.

Az adatbázis különböző típusú polgári pereket dolgoz fel, a 19. század második felétől a 20. század derekáig terjedően. A leggyakrabban előforduló vagyoni természetű jogvitákon kívül jelentős még a házassági bontóperek mennyisége (ez utóbbiak 1918-ig, valamint részlegesen – töredékes fennmaradás mellett – 1945 után kereshetők). Kiemelendő a Budapesti Királyi Törvényszék iratanyaga, amelynek 1918-ig keletkezett polgári perei esetében a rögzített alapadatokhoz mikrofilmről digitalizált képek is kapcsolódnak, így azok az interneten szabadon kutathatók. Az adatbázis-építés és a digitalizálás az említett törvényszéki anyagban jelenleg az 1920-as évek elején tart, így néhány éven belül újabb adat- és képmennyiség kerülhet az internetre.

Az érintett bíróságok kivétel nélkül budapestiek ugyan, s így az ügyek is főként fővárosi vonatkozásúak, de számos vidéki peres fél szerepelhet az adatbázisban (a bíróság illetékességét általában az alperes budapesti lak- vagy telephelye határozta meg; válóperek esetében az utolsó állandó együttlakás helye számított).

Az adatbázisban a per típusa és tárgya mellett a fel- és alperesek személyes adatai kerültek rögzítésre (ritkábban rövid ügyleírások is készültek). A rekordok információtartalmát befolyásolja, hogy a feldolgozott iratanyagban rendszerint csak a perben hozott ítéleteket őrizték meg (a pertest nagy része kiselejtezésre került): miután a polgári peres ítéletekben a felek személyes adatait gyakran nem vagy csak hiányosan rögzítik, azok az adatbázisban sem jelenhetnek meg. Jelenleg mintegy 72.000 per, illetve közel 200.000 peres fél kereshető.

A második világháború után indult perekben a rekordokba felvett adatokhoz való hozzáférés a személyes adatok védelmének törvényi előírása miatt korlátozott lehet. Ilyen esetekben az adatbázis használata támogatói állásfoglaláshoz kötött, vagy megfelelő jogosultság igazolása és pontos azonosító adatok megadása után, külön megkeresésre történhet.

A végrendeleti adatbázis különböző, budai városi tanácsi, budapesti bírósági, és közjegyzői iratok egybefüggő sorozatait felölelően, 18-20. századi, letétbe helyezett és/vagy kihirdetett végrendeletek kutatását könnyíti meg. Az 1873. évi városegyesítést megelőzően az adatbázisban csak budai testamentumok találhatók, mivel Budán őrizték a hagyatéki ügyektől elkülönített sorozatban a végrendeleteket (a legkorábbi pesti végrendeletek az árvaszéki adatbázisban kereshetők). A kihirdetett végrendeletek között öröklési szerződések, házassági szerződések, öngyilkosság előtt papírra vetett búcsúlevelek és szóbeli végakarat-nyilvánítást rögzítő tanúvallomási jegyzőkönyvek is megtalálhatók.

Itt érdemes felhívni a figyelmet arra a körülményre, hogy a budapesti közjegyzők által felvett vagy náluk letett olyan végrendeletek, amelyek nem alkotnak külön sorozatot, a közjegyzői okiratok adatbázisában kereshetők. Végrendeletek előfordulnak továbbá (bírósági, közjegyzői és árvaszéki) hagyatéki ügyekben is.

A rekordokban a végrendelkező (illetve örökösödési, házassági szerződést kötő) személyek adatai lettek rögzítve, feltüntetve a végrendelet keletkezésének – a kihirdetést akár évtizedekkel megelőző – dátumát. Megjegyzendő, hogy annak idején számos esetben egy ügyszám alatt tartottak nyilván több, különböző időben született végrendeletet (pótvégrendeletet, fiókvégrendeletet), ha ugyanazon végrendelkező személyhez vagy személyekhez (házaspárhoz) kapcsolódtak. A rekordok száma jelenleg meghaladja a 24.000-et, ami – a házastársak által közösen alkotott végrendeletek, örökösödési és házassági szerződések miatt – 30.000 végrendelkező személyt fedhet. Interneten kutatható. Kutatási korlátozás alá esnek az olyan, jellemzően az 1930-as években keletkezett végrendeletek, amelyekben megállapíthatóan kiskorú személyek adatai jelennek meg.

Buda és Pest szabad királyi városok tanácsülési jegyzőkönyvei, 1687-1838

Budapest Székesfőváros Törvényhatósági Bizottsága közgyűléseinek jegyzőkönyvei, 1873-1949

Budapest Főváros Tanácsának jegyzőkönyvei, 1950-1990

Az adatbázis az 1950–1990 között működött Budapest Főváros Tanácsa (rövid nevén: Fővárosi Tanács), illetve Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyveit tartalmazza. A tanácsrendszert az 1950. évi I. tv. hívta életre, megszüntetve ezzel a polgári kori helyhatósági szervezetet, és a központosított államszervezet részeként kettős (állami és állampárti) alárendeltségben, az államhatalom helyi szerveként kezdte meg működését.

A tanács az állampolgárok által választással delegált tanácstagok testületi jellegű szerve volt. A tanácsülésen a tanácstagok a testület valamennyi feladatkörében tárgyalhattak, határozatot hozhattak. Kizárólagos hatáskörébe tartozott a tanácsrendeletek kiadása, a végrehajtó bizottság elnökének (1971-től a tanácselnöknek) és titkárának, valamint a szakigazgatási szervek vezetőinek megválasztása és kinevezése. A tanácsok intézkedő szerve a végrehajtó bizottság volt, melynek tagjait a tanácstagok sorából választották.

A Fővárosi Tanács jegyzőkönyvei kötetekbe kötve kerültek Budapest Főváros Levéltárába. Mivel a kötetek és azon belül az egyes ülések nem mutattak egységes szerkezetet, ezért azok szétszedése után a II. tanácstörvény alapján kiadott 1954. évi 16. sz. elnöki tanácsi határozatban meghatározott szerkezet szerint rendeztük újra az ülések anyagát. Ezt a szerkezetet követi az adatbázisban található ülésrend is: meghívó, előterjesztések a napirendek sorrendjében, szó szerinti jegyzőkönyvek, szerkesztett jegyzőkönyvek a határozatokkal, kéziratok és kivonat.

Minden tanács-, illetve végrehajtó bizottsági ülést napirendi jegyzékkel egészítettünk ki. Ezek nem a meghívók másolatai, hanem az ülések tényleges napirendi pontjainak, azok sorrendjének, valamint oldalszámainak és a határozatainak jegyzékei.

Az adatbázis teljes állománya OCR-ezett, ezáltal a jegyzőkönyvek szabad szöveges kereséssel is kutathatók. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, valamint a levéltári törvény rendelkezései miatt nem megjeleníthető oldalakat – támogató állásfoglalással – Budapest Főváros Levéltárában lehet megtekinteni.

 

A zsidónak minősített budapesti lakosságot 1944 júniusában sárga csillaggal megjelölt házakba költöztették össze. Ennek előkészítése gyanánt Budapest helyettes polgármestere 1944. május 30-án elrendelte valamennyi fővárosi lakás és bérlő összeírását. Az összeíráshoz kiadott és június 1-én szétosztott adatszolgáltatási íveket a háztulajdonos vagy házfelügyelője 24 órán belül köteles volt kitölteni. A formanyomtatványokon a lakások lakbérét, szobaszámát, utcai vagy udvari fekvését, valamint a háztulajdonos és valamennyi bérlő „zsidó” vagy „nem zsidó” mivoltát kellett feltüntetni. (Részletesen lásd: http://holocaust.archivportal.hu/temak/ki-kell-menni-zsidonak-lakasabol-csillagos-hazak-kijelolese-budapesten.) Mindeddig úgy tudtuk, hogy a kitöltött adatszolgáltatási ívek nem maradtak fenn, feltételeztük, hogy – miként a székesfőváros lakásügyi ügyosztályának teljes második világháború alatti anyaga – ezek is megsemmisültek az ostrom alatt. 2015 szeptemberében azonban az V. ker. Kossuth tér 13–15. sz. ház egyik lakásának felújítása során a közfal kibontásakor mintegy 7000 oldalnyi ív került elő. Az adatbázis teljes terjedelemben tartalmazza a digitalizált íveket és rajtuk található minden érdemi adat kereshető.

A rekordok tartalmazzák a lakóházak adatait: cím, helyrajzi szám, az épület magassága, építési éve, a zsidónak minősített (sárga csillag viselésére kötelezett), valamint az erre nem kötelezett (nem zsidónak minősített) tulajdonosok és főbérlők számát, valamint a lakás minősítését (zsidók vagy nem zsidók által lakható). A tulajdonosok nevét és lakcímét, valamint a főbérlők nevét, lakásának emelet- és ajtószámát, a lakás évi bérét, szobaszámát, utcai vagy udvari fekvését.

A fővárosi ingatlanokra vonatkozó, a modern telekkönyvi rendszer alapját jelentő telekkönyvi betétek Budapest nagyvárossá fejlődésének időszakából hitelesen és teljes körűen tartalmazzák az ingatlanok állagában, tulajdonviszonyaiban beállott változásokat, valamint a rájuk betáblázott terheket. Így önmagukban is sokat elárulnak a városépítés gazdasági és társadalmi hátteréről, de mivel az építkezésekre vonatkozó hivatali iratokat is általában a korabeli tulajdonos nevéből kiindulva lehet megtalálni, nélkülözhetetlen alapjai mindennemű építészettörténeti, helytörténeti és az ingatlanokat egyéb szempontból érintő kutatásnak is, továbbá napjainkig ható jogbiztosító erővel is rendelkeznek. A 1870-es évektől felfektetett – a budai oldalon már az 1850-es évekig is visszanyúló – betétek vezetését a budai oldalon 1921-ben, a pesti oldalon 1926-ban szüntették meg. Ekkor vezették át az ingatlanok adatait az immár a jelenleg is élő helyrajzi számozási rendszerben készült új betétekbe, amelyek az 1970-es évekig, az egységes ingatlan-nyilvántartási rendszer kialakításáig voltak használatban, és a ma érvényes tulajdoni lapok közvetlen előzményét képezik.

Jelenleg a Pesti telekkönyvi betétek (BFL XV.37.c) állagából az 1-15000. számú betét, valamint a fennmaradt összes óbudai betét (BFL XV.37.b) digitális másolata kereshető a portálon. A georeferált térképen navigálva, és a megfelelő telekre kattintva az adott helyrajzi számokhoz tartozó betétek jelennek meg.