HU | EN | DE

Névtárak, tematikus forrásközlések

Keresés a HUNGARICANA oldalán 

Budapest Főváros Levéltára

Buda és Pest polgárai, 1686–1848

Az adatbázis rekordjai az adott időszakban történt polgárfelvételek adatait rögzítik. 8893 pesti és 7646 budai családfő neve mellett tartalmazzák a polgárjog elnyerésekor feljegyzett foglalkozás egykorú és egységesített mai megnevezését, a származási hely egykorú megnevezését és mai megfelelőjét, fekvésének meghatározását (ország, megye, tartomány), a személy családi állapotát, vallását, a polgárjog megszerzésének időpontját és az érte fizetett összeget. A „Megjegyzés" mező pedig a szóban forgó személy társadalmi állására, származására, rangjára vonatkozó esetlegesen megadott, vagy azóta feltárt adatokra utal.

Óbuda mezőváros tisztségviselői, 1873-ig

Óbuda mezőváros tisztviselőinek és alkalmazottainak névsora és hivatali pályafutása a XVII. századtól a városegyesítésig, 1873-ig című adatbázis tartalmazza a tisztségeket, hivatalokat betöltő óbudai polgárok nevét, névváltozatait, születési helyét, születésének, halálozásának időpontját, amennyiben az anyakönyvekből kikutatható volt, vallását, foglalkozását, a tisztség, hivatal elnevezését, betöltésének idejét. Ezekből az adatokból állítható össze az egyes tisztségeket, hivatalokat betöltő személyek névsora a tisztség, illetve hivatal létrejöttétől fennállásáig időrendben, másrészt mintegy 1400 óbudai lakos egyéni hivatali pályafutása.

Tanácsi és pártarchontológia

Az 1948–1989 közötti ún. szocialista rendszer kutatása Magyarországon érdemben csak a rendszerváltás után indulhatott meg, azonban azóta már számtalan publikáció foglalkozott a pártállammal, illetve annak kialakulásával és működésével. E kutatásokhoz elengedhetetlen volt, hogy 1990 után a levéltárakban is megkezdődjön a korszak vizsgálatát elősegítő feldolgozó munka. Ennek eredményeként az elmúlt két évtizedben már számos levéltári segédlet és forráskiadvány látott napvilágot. Elkezdődött a párttisztségviselők archontológiáinak összeállítása. A megyei, így a fővárosi szintű tanácsi és pártszervek kutatását nehezíti, hogy nem áll rendelkezésünkre olyan archontológiá(ka)t tartalmazó adatbázis, mint a központi pártszervek esetében, ezért láttuk fontosnak, hogy több lépcsőben létrehozzuk a budapesti (fővárosi és kerületi) tanácsi, illetve pártszervek archontológiáját. Az archontológiák kezelését segíti, hogy azokat közös adatbázisban jelentetjük meg, ezáltal egymástól nem elválasztva, hanem – a pártállam működésének megfelelően – egységben kezeljük a tanácsi és pártfunkciók betöltőinek adatait.

Választói névjegyzékek, 1935–1954

A két világháború közötti és a háború utáni népességről rendszeres nyilvántartások nem maradtak fenn, a korabeli lakcímnyilvántartás anyaga elpusztult. A népszámlálási anyagokat feldolgozás után megsemmisítették, csak az 1941. évi népszámlálás és az 1945. márciusi népösszeírás lakásívei maradtak meg. Ezeken felül a korabeli népességre csak a választói névjegyzékek jelentenek viszonylag átfogó nominális forrásanyagot.

Budapest egyesületei, 1873–1950

Budapest Székesfőváros egyesületi nyilvántartása és alapszabály-gyűjteménye a főváros 1945. évi ostromának idején elpusztult, így a levéltár csak az 1945-1950. közötti alapszabály-gyűjteményt, valamint az 1950-ben Budapesthez csatolt városok és községek alapszabályainak gyűjteményét őrzi. Az egyesületekre vonatkozó információk zöme a fővárosi, a kerületek, az 1950-ig önálló peremvárosok és községek különféle közigazgatási irategyütteseiben található és jelenleg csak hosszas, fáradságos munkával tárható fel. A Budapest egyesületei adatbázis célja egyrészt az egykori egyesületek minél teljesebb jegyzékének összeállítása és a rájuk vonatkozó alapadatok elérhetővé tétele, másrészt az, hogy a levéltár különböző fondjaiban található, rájuk vonatkozó iratokhoz is elvezesse az érdeklődőt. Első lépésben a különböző fennmaradt egyesületi nyilvántartásokat (melyek az elpusztult 1945 előtti alapszabály-gyűjteményt és törzskönyvet csak részlegesen pótolják) teljes körűen feldolgoztuk, kiegészítve Dobrovits Sándor: Budapest egyesületei (Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala, Budapest, 1936.) című alapvető munkájában közölt adatokkal. A közigazgatási iratokban lappangó egyesületi vonatkozású ügyek közül jelenleg Budapest Székesfőváros Tanácsi Ügyosztályok Központi Irattára 1873–75. évi irataiban és a Politikai iratok gyűjteményében található egyesületi ügyek szerepelnek. Az adatbázis az egy egyesület – egy rekord elvén épül fel. Az egyes egyesületeknél közöljük a rájuk vonatkozó iratok jelzeteit. Az adatbázisban jelenleg szereplő feldolgozott irategyüttesek és egyesület-kataszterek: Dobrovits Sándor: Budapest egyesületei. Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala, Budapest, 1936. [Statisztikai Közlemények] 119–166. old. IV.1409.k Budapest Székesfőváros Polgármesterének iratai. Egyesületi nyilvántartások és iratok 1945–1954. IV.1427 Az 1949. évi XXVI. törvénycikk alapján Budapesthez csatolt városokban és községekben működött egyesületek alapszabályainak levéltári gyűjteménye 1878–1949. IV.1429 Budapest Székesfőváros Egyesületi Alapszabályainak Levéltári Gyűjteménye 1945–1952. IV.1471.e Budapest Székesfőváros II. Kerületi Elöljáróságának egyesületi, üzleti nyilvántartásai 12–14. kötet Egyesületi Nyilvántartó 1928–1949. BFL IV.1473.a Budapest Székesfőváros IV. Kerületi Elöljáróságának általános iratai. 475–485. kisdoboz, 5631/1–680 közigazgatási rendszám, fővárosi egyesületi felszámolási iratok. BFL IV.1473.b Budapest Székesfőváros IV. Kerületi Elöljáróságának ipar-, tanonc- és egyesületi nyilvántartásainak iratai. 63–64. kötet Egyesületi nyilvántartó 1935–1949. BFL IV.1474.c Budapest Székesfőváros V. Kerületi Elöljáróságának iparügyi és egyesületi nyilvántartásai. 50. kötet Egyesületi nyilvántartó 1926–1948, IV.1475.f Budapest Székesfőváros VI. Kerületi Elöljáróságának egyesületi nyilvántartási iratai 1911–1943. 1–4. kisdoboz IV.1476.b Budapest Székesfőváros VII. Kerületi Elöljáróságának ipar-, munkaügyi és egyesületi nyilvántartásai. 83–84. kötet, Egyesületek nyilvántartója 1936–1949 BFL IV.1502 Budapest Székesfőváros Iskolán Kívüli Népművelési Bizottságának iratai 190. kisdoboz Fővárosi Kultúregyesületek adatbejelentései IV.1428. Politikai iratok gyűjteménye 32–40. és 54–66. doboz. Tanácsi, majd polgármesteri IX. ügyosztály és a kerületi elöljáróságok iratai 1878–1947

Az 1956-os forradalom a fővárosi tanácsi és pártiratok tükrében

Az adatbázis az 1956-os forradalom és szabadságharc témakörével kapcsolatba hozható tanácsi és pártiratokból készült; Budapest Főváros Tanácsa, a kerületi tanácsok tanácsülési és végrehajtó bizottsági üléseinek, valamint az MSZMP budapesti és kerületi szervezeteinek vonatkozó iratait tartalmazza. A kutatás az 1956. október 23. utáni és 1957. december 31. előtti iratokra terjedt ki.

A duplikálás elkerülése végett az adatbázis csak az újonnan publikált adatokat tartalmazza. A már publikálásra került fővárosi tanácsi jegyzőkönyvek a Hungaricana Budapest Főváros Tanácsának jegyzőkönyvei 1950–1990 c. adatbázisában találhatók meg: https://library.hungaricana.hu/hu/collection/leveltari_iratok.

A jogszabály alapján védett adatok Budapest Főváros Levéltárában támogatói állásfoglalás alapján teljes egészében megismerhetők, jelen internetes felületen azokat az adatokat tudjuk nyilvánosságra hozni, amelyek esetében nincs semmiféle adatvédelmi korlátozás.

A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatta.

Rákosi Mátyás iratai az emigrációból, 1956–1970

Rákosi Mátyás iratainak digitalizált másolatgyűjteménye egy olyan speciális és unikális gyűjteményt takar, amely többségében Rákosi Mátyáshoz, illetve feleségéhez – 1956 nyarától kezdődő szovjetunióbeli „száműzetésük” idején – írt leveleket, illetve az általuk írtak másolatait, fogalmazványait tartalmazza. A gyűjteményt a leveleken és a hozzájuk tartozó nagy számú tértivevényen túl, néhány egyéb időszakban született irat tarkítja.

A 264 tételből álló gyűjtemény legkorábbi dokumentuma egy 1941-es meghatalmazás, míg a legutolsó darabja egy 1970. november 15-én keletkezett fogalmazvány. A Rákosi-levelek címzetti köre elsősorban a Szovjetunió Kommunista Pártja, illetve a Magyar Szocialista Munkáspárt prominens személyiségeit rejti (Ny. Sz. Hruscsov, L. I. Brezsnyev; Kádár János, Fock Jenő), amelyekről a szerző akkurátusan készített másolatokat, vagy legalább a tervezeteket megőrizte. A Rákosihoz írt levelek egyrészt a hivatalos szervek válaszait tartalmazzák, másrészt a magánlevelek feladói között régi harcostársakat (Varga Jenő), szintén emigrációba kényszerült korábbi kommunista politikusokat (Gerő Ernő, Kovács István, Piros László), illetve új ismerősöket (Gáti Tibor) találunk.

Az iratgyűjtemény felhasználásával készült és 2018 novemberében jelent meg Meruk József és Ungváry Krisztián kötete, amelyből részletes leírást kaphat az érdeklődő az iratok kalandos sorsáról. Ungváry Krisztián jóvoltából 2018 folyamán kerültek Budapest Főváros Levéltára állományába, azon belül a XIV.284. számú fondba az iratokról készített digitális másolatok. Jelen gyűjtemény ezeket tartalmazza teljes terjedelmükben. A levelek egy jelentősebb csoportja idegen nyelven (főként oroszul) íródott, ezért Budapest Főváros Levéltára munkatársai az értelmezés megkönnyítése végett minden irathoz készítettek egy rövid tartalmi kivonatot. Ezek, illetve az iratok létrejöttével kapcsolatos információk az egyes leveleket megelőző nyitóoldalon találhatók.

Krassó György rendszerváltással kapcsolatos iratai, 1986-1989

Krassó György (1932–1991) a szocialista időszak hazai ellenzéki mozgalmainak az egyik legjelentősebb egyénisége volt. A polgári hátterű Krassót az 1940–1950-es évek útkeresése a csepeli munkások közé vezette, ahol kitanulta az esztergályos szakmát. Tanulmányait a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen folytatta, ahonnan 1955-ben kizárták (csak 1976-ban szerezhette meg a diplomát). Fegyverrel a kézben vett részt az 1956-os forradalom és szabadságharc küzdelmeiben, amiért 1957-ben tíz év börtönbüntetésre ítélték. 1963-ban amnesztiával szabadulhatott. A Kádár-korszakban végig aktív és sokrétű politikai ellenzéki tevékenységet folytatott, amiért folyamatos rendőri zaklatások érték, többször letartóztatták, fizikailag is bántalmazták, külföldre sem engedték utazni. Mivel az ellenzék minden politikai árnyalatot képviselő személyiségével beszélő viszonyban volt, ezért az 1980-as években egyfajta integráló szerepet is betöltött. 1982-ben alapította meg a „Magyar Október Szabadsajtó” Tájékoztatószolgálatot, amely a hazai szamizdatkiadás központi háttérintézménye lett. 1985-ben kiutazhatott Londonba, hogy meglátogassa haldokló bátyját, Miklóst. Bátyja halála után menedékjogot kért és kapott Nagy-Britanniában, így Londonban szervezte újjá a Tájékoztatószolgálatot, folyamatos kapcsolatot tartva fenn a hazai ellenzékiekkel, illetve az emigráns szervezetekkel.

Krassó György hagyatéka élettársa, Háy Ágnes jóvoltából került letétként Budapest Főváros Levéltára őrizetébe (az iratanyag jelzete: HU BFL XIV.47). Jelen közzététel a „Magyar Október Szabadsajtó” Tájékoztatószolgálat kiadványait és a hiányzó példányok kéziratos változatait tartalmazza. A kiadványsorozat 1986 és 1989 között jelent meg nyomtatványként magyar és angol nyelven. Az időnkénti kihagyásokkal, de alapvetően naponta megjelenő számozott hírlevelek döntően a különféle ellenzékinek tekinthető – főként magyarországi – megmozdulásokról, megnyilvánulásokról adnak hírt átlagosan egy-két oldal gépelt terjedelemben. Több esemény egyidejű előfordulásakor több kiadvány is készült egyazon napon. A kiadványsorozatot Krassó előfizetők útján terjesztette. A cél a hírek minél szélesebb körű áramoltatása volt, ezért a kiadvány szövegeit Krassó szabadon felhasználhatónak nyilvánította. Ezt az iránymutatást képviselve engedélyezte Háy Ágnes az iratok internetes közzétételét.

A Budapest Főváros Levéltára őrizetében lévő iratsorozatból több példány is hiányzik, azonban számos kézirat fennmaradt, így módot találtunk arra, hogy a hiányzó kiadványszámokat, ahol lehetett, azok kéziratos példányaival pótoljuk. A sorozat angol nyelvű darabjai tartalmilag nem különböznek a magyar nyelvű kiadványoktól, s a hiányok is ugyanazon számok esetében állnak fenn. A kiadványsorozatot három sorozatba tagoltuk: magyar nyelvű számok; angol nyelvű számok; kéziratok.

A források közzététele a Nemzeti Emlékezet Bizottságának közreműködésével történt.

 

Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára

Zala megye tisztségviselői


Az adatbázis az első ismert írásos említéstől, 1138-tól egészen napjainkig (2004. június 30-ig) tartalmazza Zala megye - központi és járási - választott tisztségviselőinek (és 1848 előtt választott országgyűlési követeinek), valamint kinevezett főbb tisztviselőinek nevét és szolgálati (hivatali) idejét.
Zala megye nemesi katasztere 1790, 1829, 1845
Az adatbázis mindhárom évből tartalmazza a digitalizált nemesi összeírások család- és településnevek segítségével kereshető digitalizált oldalképeit, az 1845. évi esetében pedig lehetővé teszi az összeírás teljes anyagában való szövegszerű keresést is.